Kedves Vendégünk!
Köszöntjük Önt a Prés Borbár és Borszaküzlet minden dolgozója és a partner borászatok nevében is. Engedje meg, hogy néhány mondatban bemutassuk magunkat és koncepciónkat…
Az előzmények
Régóta probléma városunkban, hogy esténként – néha nappal is – nincs olyan hely, mely kínálatával megfelelően reprezentálja Tokaj-Hegyalját, vagy ha van is egy-egy igényes hely, azokat pedig nem tartják nyitva. Az éttermek bezárását követően este – télen 9, nyáron 10 után – nincs hova beülni egy hamisítatlan tokajira. Próbáljuk a kínálatot úgy kialakítani, hogy borvidék legtöbb települése és annak egy-egy emblematikus borásza/borászata helyet kapjon nálunk. Ebben nagy segítséget jelenthet válogatott borászaink elhivatottsága az iránt, hogy kialakításra kerüljön a város legnagyobb kínálatával rendelkező borbárja és vinotékája, ahol több mint 100 féle hegyaljai bor közül válogathatunk.
Borok
Fontosnak tartjuk, hogy valós képet kapjon a vendég a térség borkínálatáról, ismerje egy-egy település vagy akár termelő sajátosságait. Az induláskor ismeretségi alapon választjuk ki azokat a borászokat, melyeket méltónak találtunk a helyhez és a vendégekhez. Mert ugye ha valaki egy rossz bort iszik valahol, annak meg lesz a véleménye a helyről is, nem csak a borászról. Mi ezért, mielőtt egy borász termékét felvesszük a borlapunkra, azt megkóstoljuk és értékeljük. Számunkra nem az ár az első rendű szempont, mivel egy 1.500 Ft-os bor is lehet kiváló, de egy 10.000 Ft-os tétel is lehet hétköznapi a saját kategóriájában. Véleményünk szerint az ár/érték arány a legfontosabb, és hogy mindenki megtalálja nálunk a saját egyéni igényeinek legmegfelelőbb tételt. Azért fontos figyelembe venni a kóstolt tételek kiválasztásánál az örök mondást, hogy almát az almával – tehát ne próbáljuk összehasonlítani egy reduktív, nagyon könnyű furmintot egy nagyon tematikus, jobban hordózott furminttal – mert nagyon torz képet mutatna az eredmény.
Az épület története
„A Rákóczi út hangsúlyos épülete, a Vecsey-kúria. A 17. században a Hayduch-köz vonalán, a hegytől a Bodrog-partig, s ott a vár jobb parti sáncáig húzódott. A város kapuja cölöpjeit csatornaépítés közben megtalálták a főutca alatt, a 38. sz. ház előtt (a téren). Szemben a Toldi Fogadó épülete, az egykori uradalmi (Rákóczi, ill. kincstári uradalom) révháza. Kompok, kikötőhelye a torkolatnál. A ház régi neve Vecsey-kúria, hátsó, híd felőli falán bejáratokkal. Ott ugyanis a város vásártere volt. Az épület eszerint már a 17. században felépülhetett. Fölötte, a Dr. Szabolcs István háza volt a városkapun kívüli vendégfogadó. (Később Dobogó kocsma.) A Vecsey-kúria utóbb, a 19. sz. végén Dr. Goldstein Kálmán orvos háza volt, aki 1906-1907-ben az akkor megalakuló Tokaji Bortermelők Társasága egyik alapító részvényeseként vezető szerepet töltött be a cégben. A sikeres vállalkozás később Budapestre költözött, s a gazdag zsidó polgárok tőkéjével Magyar Bortermelők, ill. Mezőgazdasági Rt. néven működött a gazdasági világválságig, mikor tönkrement. Csak a bor ágazat nem ment tönkre! 1933-ban Tokajban újjáalakult a cég, de abban ismereteink szerint már – kora miatt – nem vett részt Dr. Goldstein, aki ekkor már Budapesten lakott.
A háborúból egy leszármazott sem ért haza… 1945-től a megalakuló Tokaji Földműves Szövetkezet vette át az államosított épületet.”
(forrás: Zelenák István 2017. április)